Az első magyar olimpiai bajnok 1878 február 1-jén látta meg a napvilágot. A 77 éves korában elhunyt, a sportsajtó által csak magyar delfinnek becézett kétszeres olimpiai aranyérmes úszó labdarúgóként is sikeres tudott lenni. A Budapesti Torna Club színeiben kétszer nyert magyar bajnokságot. Az újságírásban is jártas építészmérnök két alkalommal húzhatta fel magára a címeres mezt labdarúgóként és a két barátságos mérkőzésen a magyar labdarúgó válogatottat is vezethette.

A Hajós nap a 4 csapat szellemi vetélkedőjével kezdődött. A zuglói, a pesterzsébeti és a gödöllői Hajós iskola két csapata a magyar olimpiai sikerekhez kapcsolódó tudásukat mérték össze. A zsűri – Dr. Jakabházyné Mező Mária, a Magyar Olimpiai Akadémia főtitkára, Parti Zoltán a Magyar Kajak Kenu Szövetség elnökségi tagja, és az idén szeptemberben induló gödöllői Sport- és Egészségprogram programigazgatója, valamint Pecze Dániel Gödöllő város képviselője, sportügyi tanácsnok – nem volt könnyű helyzetben, de végül megszületett az eredmény:

1. Zuglói Hajós Alfréd Általános Iskola

2. Gödöllői Hajós Alfréd Általános Iskola 1. csapata

3. Pesterzsébeti Hajós Alfréd Általános Iskola

4. Gödöllői Hajós Alfréd Általános Iskola 2. csapata

Az egész napos programban sor került még a gödöllői gyerekek színvonalas műsorára, sportvetélkedőre, továbbá Hajós Alfréd emléktáblájának megkoszorúzására. Az esemény zárásaként Barján Biankával (az iskola egykori diákja), a váci NB I-es női kézilabda csapat játékosával Simics Judit, olimpiai ezüstérmes kézilabdázó, az iskola testnevelője beszélgetett.